A vámpír szó eredete
A vámpírok rejtélyes lények, akik évszázadok óta izgatják az emberek fantáziáját. De vajon maga a vámpír szó honnan ered? Ez a kifejezés is éppen olyan érdekes és sokrétű, mint maguk a vámpírok.
Ebben a bejegyzésben nem szeretném definiálni, mi is a vámpír pontosan, ahogy engedjük el azt is, a legendákban hány különböző fajta vámpír létezik. Túl sokan vannak ahhoz, hogy most ezzel foglalkozzunk. Egyelőre fókuszáljunk az egyetlen, ma már gyűjtőfogalomnak számító szóra: vámpír. Kezdjük tehát a vámpír szó eredete mögött álló rejtéllyel.
A vámpír szó etimológiájával kapcsolatos vita már évtizedek óta tart, és sokkal több hipotézist eredményezett, mint amennyit most ésszerűen meg tudnánk vizsgálni. (Az etimológia (magyarul szófejtés) a nyelvészet egyik összetett ága, amely egy adott nyelv szavainak eredetével foglalkozik.)
Külföldi portálok gyakran azt állítják, hogy maga a “vámpír” kifejezés a magyar vámpírokra utalva jelent meg először, pedig a mi mítoszainkban eredetileg nem szerepeltek vámpírok. A magyar hiedelemvilágban lúdvérc/lidérc létezik. Mi csak az 1900-as évek vége felé olvasztottuk be a babonáink közé a vámpírokat. Valószínűleg Lugosi Béla Draculában nyújtott szereplésének köszönhetjük, hogy sokan azt hiszik, a vámpír magyar eredetű szó.
A legelfogadottabb elméletek közé tartozik, hogy a vámpír szó eredetét a délkelet-európai régiókban, különösen a Balkán-félszigeten kell keresni.
A vámpír szó eredete
A “vámpír” kifejezés a legkorábban a latin, az angol, és a francia nyelvben maradt fenn. Az angol vampire a német vampirból ered, amit a 18. század elején a szerb вампир (vampir) szóból származtattak.
A szerb formának gyakorlatilag minden szláv és török nyelvben van párhuzama: a bolgár és a macedón nyelvben вампир (vampir), a törökben Ubır, Obur, Obır, a horvátban vampir, a cseh és szlovák nyelvben upír, a lengyelben wąpierz, az ukránban упир (upyr), az oroszban pedig упырь (upyr’). A sort még bőven lehetne folytatni.
Ezeknek a szavaknak számos jelentése van. Valahol “állítólag halottat” jelent, máshol utalhat arra, hogy valaki halott, de mégis életben van, míg egyes mítoszokban boszorkányt, vámpírt, vagy hordtant (török mitológiai lény) jelent.
Egyértelmű, hogy a pontos etimológia nem világos. Pedig azt hittem, végre olyan blogbejegyzést fogok tudni írni, ami egy egyszerű kérdésre rövid és világos választ ad. De nem… 😀
Szóval hogy is rakódik össze a vámpír szó technikailag?
Ezt sem tudni pontosan. Ha azt nézzük, hogy a vámpír szó eredete az Upiór szó alakjából “онпыр (onpyr)” származik, amihez az óbolgár nyelvre jellemző módon hozzáadódhatott egy “v” hang. Azaz lett belőle vonpyr. Hááát…
Egyes források szerint a “vam” magyarul vért jelent, a “pir” szörnyet, de ezek a források nekem nem elég hitelesek.
Az albán nyelvben egyébként a dhampir szó ismeretes, amiben a dham “fog”, és a pir “inni” szavakból lett összerakva.
Ha ismersz más magyarázatot a vámpír szó etimológiájára, ne fogdd vissza magad, írd meg kommentben! Ha pedig érdekel, miért nem látszódnak a vámpírok a tükörben, vagy miért ártalmas a vámpírokra a fokhagyma, olvasd el ezeket a bejegyzéseket is!