Mi történik, ha egy problémásnak, túl szexuálisnak vagy túl erőszakosnak tartott könyvről egy mesterséges intelligenciát kérdezünk meg, mit gondol róla?
Egy friss kutatás pontosan ezt vizsgálta. A kutatók 400 vitatott könyvet választottak ki, majd hat különböző nagy nyelvi modellt, köztük a ChatGPT-t, a Claude-ot és a Geminit tesztelték.
Az AI és a vitatott könyvek
A kutatásban hat különböző AI-modellt vizsgáltak: Claude Sonnet 4.5-öt, GPT-4o-t, Gemini 2.5 Flash-t, DeepSeek-V3-at, Qwen-Plust és Grok-4.1-Fastot. A kutatók 17 különböző promptstratégiával tették fel a kérdéseiket, így összesen 40 800 kérdés-válasz párt elemeztek.
És itt jön a meglepi: az AI szinte soha nem mondta azt, hogy „erről nem beszélhetek”. A modellek mindössze az esetek 0,07 százalékában utasították el teljesen a válaszadást. Vagyis a vizsgált könyvek kapcsán szinte mindig hajlandóak voltak beszélni a felhasználóval. A különbség abban nyilvánult meg, hogy az AI hogyan beszélt ezekről a vitatott könyvekről. A kutatók több figyelmeztető megfogalmazást és bizonytalanságot jelző fordulatot, úgynevezett hesitation markert figyeltek meg bizonyos esetekben. Különösen a szexuális tartalom említésénél nőtt meg látványosan a figyelmeztetések aránya.
Vagyis az AI nem feltétlenül azt mondta:
„Nem beszélhetek erről.”
Hanem:
„Beszélhetünk róla, de előbb szólok, hogy ez a könyv bizonyos témákat tartalmaz.”
Ez azért is érdekes, mert ha egy könyv már az embereknél is kiverte a biztosítékot, és felmerült, hogy korlátozni kellene a hozzáférését, azt gondolhatnánk, hogy az AI is inkább elzárkózik majd a témától. Erre nem.
Bezzeg amikor a Lillafüred nem ereszt tárcakrimihez a mérgekről kérdeztem a ChatGPT-t, arról nem akart csevegni. 😀 A jó öreg Google-t kellett segítségül hívnom. Felháborító. xD
Mit jelent az, hogy „betiltott könyv”?
Itt érdemes egy pillanatra megállni, mert a kutatók szándékosan nem a „betiltott könyvek” kifejezést használják. Az American Library Association nyilvántartása ugyanis elsősorban olyan könyveket tartalmaz, amelyeket valaki vagy valamilyen csoport megtámadott, eltávolításukat vagy hozzáférésük korlátozását kérte. Ez nem jelenti automatikusan azt, hogy az adott könyvet ténylegesen mindenhol be is tiltották.
Egy könyv megtámadása, levétele egy iskolai könyvtár polcáról és egy országos tiltás három különböző dolog.
Szóval…
…egyelőre úgy tűnik, az AI nem akarja eldönteni, mit olvassunk és mit ne. Sőt, a kutatás alapján meglepően nyitottan beszél még azokról a könyvekről is, amelyekhez korábban már megpróbálták korlátozni a hozzáférést. Én ennek örülök. Mert minél több könyvről lehet beszélni, annál jobb. Aztán majd eldöntöm, hogy el akarok-e olvasni valamit vagy sem.