Miért változnak át a vérfarkasok teliholdkor?

A köztudatban a vérfarkas olyan lény, ami emberalakban, emberek között, emberként él, de a likantrópia átka alatt áll, ami miatt teliholdkor farkasszerű szörnyeteggé változik. De miért teliholdkor?

Mivel a vámpírlegendák jobban érdekelnek, sose gondolkoztam túl sokat a vérfarkasokon, viszont nemrég telihold volt, és valamiért felmerült bennem a kérdés: miért is változnak át a vérfarkasok teliholdkor? Miért pont teliholdkor? Mi van a teliholdban, ami átváltozásra kényszeríti őket? Azt hittem, gyorsan találok majd erre a kérdésre valami kielégítő választ, de nem…

Az első vérfarkasmítosz

A vérfarkasok számos kultúrában, az egész világot átívelő módokon jelennek meg. Úgy tűnik, hogy a vérfarkaslegendák nem egyetlen forrásból terjedtek el. Sok kultúra külön-külön találta ki a saját vérfarkaslegendáját, ahelyett, hogy egy másik közeli vagy hódító kultúrából vette volna át.

Az egyik legkorábbi történet, Lycaoné, a Kr. e. 3. századból származik. Sokan őt tartják az első vérfarkasnak. A mitológia szerint volt egyszer egy nagy király, Lycaon, aki jól szolgálta népét és az isteneket. Annyira megbecsülték, hogy Zeusz és néhány más isten úgy döntött, hogy személyesen látogatják meg. Lycaon király lakomát rendezett nekik, de kétségei voltak, hogy a hatalmas Zeusz valóban a társaságában van-e. Zeuszról és a többi istenről az a hír járta, hogy mindentudóak, és Lycaon, hogy ezt tesztelje, emberhúst szolgált fel nekik. Zeusz feldühödött ezen a tiszteletlenségen és Lycaont vérengző fenevaddá, vérfarkassá változtatta. Lycaon megölte a családját, és szörnyeteg maradt egész életében.

Jó, jó, szép mese, de hol van ebben szó a holdról?

Eredeti vérfarkasok

A vérfarkasokról nagyon vegyes mítoszok szóltak, mielőtt a modernebb változat megjelent. Egyes régi népek szerint a vérfarkasok valójában boszorkányok voltak, akik varázslat segítségével tudtak átváltozni farkassá. Ezt az átalakulást azért hajtották végre, hogy nagyobb erőre, tudásra és hatalomra tegyenek szert.

Más legendák, ahogy a Lycaonról szóló szerint is, a vérfarkasok elátkozott emberek, akiket az istenek megbüntettek, és gonosz vadállatok alakját kell magukra ölteniük.

De ezekben a sztorikban holdról még mindig nincs szó…

Hollywood hatása

Nagyjából az összes klisét, amit manapság a vérfarkasokhoz társítunk, a film korai úttörői találták ki. A teliholdat azért választották fontos elemének a rémtörténeteknek, mert provokatív képeket nyújt a nagyvásznon. Rengeteg fényt és árnyékot ad, amivel játszhattak. Elvégre ezek a fekete-fehér napok voltak. A telihold szabadságot adott a rendezőknek, hogy a jeleneteket elég fényesen világítsák meg ahhoz, hogy a kamera tisztán lásson mindent.
Szóval úgy tűnik, a vérfarkasokat azért befolyásolta a hold, mert Hollywoodnak szüksége volt rá.

Frankenstein találkozik a farkasemberrel (1943)

A teliholdkor átalakuló likantrópok gondolatát a Frankenstein találkozik a farkasemberrel (1943) című film tette népszerűvé. Bár a vérfarkasokról alkotott modern elképzeléseink túlnyomó többségét A farkasember című film (1941) tartalmazza, a spinoffban jelentek meg a teliholdas átváltozások.

A farkasemberben ugyanis a híres versike még így hangzott:
“Még az ember, ki szívében tiszta
És imádkozik éjjel,
Farkassá válhat, ha a farkasfű virágzik
És az őszi hold fényes.“

Két évvel később a Frankeinstein találkozik a farkasemberrel-ben viszont már ez a rím:
“Még az ember, ki szívében tiszta
És imádkozik éjjel,
Farkassá válhat, ha a farkasfű virágzik
És a hold teljes és fényes.”

Azért volt a filmeknek némi alapja…

A Sabine Baring-Gould által 1865-ben publikált Vérfarkasok könyve című mű 46. oldalán ezt olvashatjuk: “mint említettük, Franciaország számos déli régiójában még az 1800-as években is hittek ilyesmiben, és rengeteg írás osztotta meg azt az elképzelést, hogy az emberek “teliholdkor farkassá változnak”. A futás vágya éjszaka tör rájuk”.

A vérfarkasok holdfénnyel való kapcsolatának talán még homályosabb jelét találjuk Niceros meséjében. Ez egy nagyon gyakran idézett vérfarkas-történet, röviden: a történetben szereplő vérfarkast vitathatóan befolyásolja az a tény, hogy “a hold felettünk függött, magasan az égen, mintha dél lenne”, amikor az átváltozás megtörtént. Ebben a történetben sincs egyértelmű utalás arra, hogy a holdfény elengedhetetlen kelléke az átváltozás aktusának, csak azért említik, mert így a szereplő jól láthatta a transzformációt.

Akkor miért változnak át a vérfarkasok teliholdkor?

A keserű válaszom az, hogy semmiért. Vagyis, Hollywood miatt. Erre a válaszra nem számítottam, amikor elkezdtem beleásni magam a témába. Arra, hogy miért nem látszódnak a vámpírok a tükörben, vagy miért ártalmas a vámpírokra a fokhagyma, tök érdekes magyarázatok vannak. Azt hittem itt is lesz valami izgi háttértörténet, de Hollywood? 🙁